Beszámoló - Égből és földön. A Ravasz László Gyakorlati Teológiai Kutatóközpont II. éves konferenciája

2019. május 23-24. között került sor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet újonnan alakult Ravasz László Kutatóközpontjának éves konferenciájára és a Kutatóközpont tagjainak szakmai tanácskozására. A kétnapos rendezvény első napján az előadások az egyház és egyházértelmezés kérdéseit taglalták. A konferencia másnapján a Kutatóközpont tagjai az egyházi szolgálattal kapcsolatos empirikus kutatás lehetőségeiről hallottak előadást és arról beszélgettek. Ezt követően a szakági műhelyek keretében megvizsgálták a kutatás lehetőségeit az egyes szolgálati területeken és megtervezték a műhelyek működését a következő időszakra.

A konferenciát Kállay Dezső, a Protestáns Teológiai Intézet rektora nyitotta meg, aki a a Márk evangéliuma alapján Isten országának és a gyülekezet határainak a kérdéséről beszélt, aminek az alapja és tartalma a Jézus Krisztus által hirdetett evangélium: "Térjetek meg, mert elközelített Isten országa".

A rendszeres teológiai előadásban Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója az egyházról mint közösségről beszélt, amely a Szentháromság erőterében, a gyülekezet istentiszteleti és sakramentális közösségében valósul meg. Kiemelte, hogy ennek a közösségnek oka és forrása egy lelki történés, a megkeresztelt hívők bevonása a feltámadott Krisztus jelenlétébe. Ezért az egyház helyileg megtapasztalható, intézményes és szervezeti dimenziói a lelki történés felől nyerik el értelmüket, ugyanakkor pedig létjogosultságuk abban áll, hogy e lelki történés kereteit biztosítják.

Stefan Schweyer, a Bázeli Szabad Teológiai Főiskola (Staatsunabhängige Hochschule Basel) tanára előadásában arról értekezett, hogy miként befolyásolja a kontextus az egyházértelmezést. Hangsúlyozta, hogy az egyház rendeltetése és identitása adott: só ebben a világban. A Hegyi Beszédben található mondat - "Ti vagytok a föld sója" - nem felszólítás, hanem kijelentés. Nem az egyház építi a maga identitását, hanem kapja azt, és ez független a társadalmi kontextustól. Felhívta a figyelmet a manapság érzékelhető gondolkodásmódra, amely az egyházra úgy tekint, mint a misszió eszközére . Azonban az egyház nem lehet csak eszköz, hanem egyben cél is. Lényeges, hogy az egyház a föld és nem csak Jeruzsálem vagy Galilea sója. Jézus mintegy "leföldeli" az egyházat ezzel a kijelentésével, amellyel megóvja őt az idealizálástól. Ugyanakkor kiemelte, hogy az egyház alakja nem kontextusfüggetlen. A különböző egyházformák nem abból erednek, hogy különböző célja lenne az egyháznak, hanem a kontextusok különbözőségéből. Mindenféle kontextusban fel kell tennünk a kérdést, hogy miként valósul meg abban a specifikus helyzetben a só-mivolt. Mi az, amire a só képes, és miben áll az ereje? - tette fel az előadó a záró kérdését. A sónak nincs önmagában ereje, hanem Krisztusra kell mutatni, és engedni, hogy ő megszólaljon.

Az előadásokat kettős könyvbemutató követte. Koppándi Botond, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius homiletika tanára, az Exit Kiadó gondozásában újonnan megjelent Thomas G. Long: A prédikálás tanúbizonysága című könyv jelentőségéről beszélt. Thomas Long az amerikai homiletika kiemelkedő képviselője, és joggal várható, hogy a most magyarul is megjelent műve a magyar nyelvű homiletikai irodalom értékes darabjává válik. Fazakas Sándor, a DRHE tanára, Székely József kolozsvári lelkipásztor frissen kiadott doktori disszertációját mutatta be, amely 2019-ben az Exit Kiadó Theologia Praxis sorozatában jelent meg. A Hivatás a hivatal árnyékában című kiadvány a lelkipásztori hivatás újraértelmezéséhez ad értékes támpontokat.

Henk de Roest, a hollandiai Protestáns Teológiai Egyetem oktatója azt a kérdést vetette fel, hogy miért szükséges a helyi gyülekezet életszakaszait felismerni ahhoz, hogy azt helyesen, jövőbe látóan és lelkesítően vezessük. Az előadó a gyülekezetplántálással kezdődően a gyülekezet növekedésén, felnőttkorán és hanyatlásán keresztül annak a revitalizációjáról és az új kezdetekről értekezett. Egyházelméleti fejtegetéseit számos (hollandiai) példával szemléltette és támasztotta alá.

Szinte minden előadásban szó esett a szekularizációról. Emellett egyre nagyobb méreteket ölt a globalizáció, aminek hátterében megmutatkozott Kiss Jenő, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára előadásának relevanciája. Az előadó először rámutatott arra, hogy az egyházelméletben és az egyházi valóságban a személyes átélés, a hozzájárulás a közösséghez és az odatartozás Krisztus egyházához külön, egymással összebékíthetetlen elemeként jelenik meg. Az előadás második felében a teremtés teológiája alapján vázolta azokat a kozmológiai és antropológiai képzeteket, amelyek összekötik ezeket az elemeket. Utalt arra, hogy az újszövetségi egyházmodellek közül a tanítványság és a Krisztus-test (1Kor 12) képében elválaszthatatlan egységet képez a személyes megélés, a közösséghez való hozzájárulás és az odatartozás az egyetemeshez.

A konferencia Horváth István és Kiss Dénes, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszéke oktatóinak az előadásaival folytatódott. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, amelynek meghívott résztvevői voltak Kató Béla püspök, Szegedi László generális direktor, Kocsev Miklós egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem), valamint Kállay Csaba és Domahidi Béla lelkipásztorok. A beszélgetést Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese moderálta.