A PTI égisze alatt működő Ravasz László Gyakorlati Teológiai Kutatóközpont és a Holland Protestáns Teológiai Egyetem (PThU) április 13-án tartotta közös online konferenciáját, A prédikálás dilemmái és esélyei koronavírus-járvány idején címmel. Az eseményen mintegy 50 holland és erdélyi református, unitárius, evangélikus lelkész, tanár, illetve teológiai hallgató vett részt.
A konferencia könyvbemutatóval kezdődött, a két holland szerző – Ciska Stark, amszterdami teológiai tanár és Bert de Leede, a Holland Protestáns Egyház nyugalmazott lelkésze – mutatta be az Exit Kiadó által frissen megjelentetetett Az ige kibontakozása. A protestáns igehirdetés gyakorlata című homiletikai szakkönyvét. A könyv a gyakorló lelkipásztoroknak és teológiai hallgatóknak nyújt eligazítást a prédikációírás „hét fázisán” át, amit a szerzők négy, egymást kiegészítő dimenzióból – teológiai, kulturális, lelkipásztori, illetve gyakorlati szemszögből ¬– tárgyalnak.
A konferencia egyik sajátossága az volt, hogy négy fő előadás, illetve az ezekre adott reflexiók járták körül a központi témát, az alábbiak szerint:
Dr. Kiss Jenő, a PTI tanárának előadására – Online-prédikálás és visszajelzés (feedback). Hogyan folytathatunk párbeszédet a hallgatókkal, amikor online közvetítjük az istentiszteletet? – Wim de Jong holland lelkipásztor reagált.
Werner Pieterse előadásának a címe: Biblia és exegézis korona-járvány idején: Hogyan gyakorolja a prédikátor az exegézist, amikor általában rövidebben prédikál? Az előadásra Beke Boróka lelkipásztor fogalmazta meg gondolatait.
A harmadik előadást dr. Székely József tartotta, Tartalom és alkalmazás: Milyen témákat hozott felszínre a korona-krízis, amelyek megjelentek a prédikáció tartalmában és az alkalmazásban? címen. Válasz az előadásra dr. Ciska Stark teológiai tanár részéről született.
Az utolsó előadást Greteke de Vries lelkipásztor tartotta, ennek a címe Online és fizikai jelenlét: Hogyan járul hozzá a liturgia és a prédikálás a közösség létrejöttéhez? Mennyire individualista a prédikálásunk, az igehirdetés hallgatása és az istentiszteletünk? Milyen alakot ölt az egyházi, a gyülekezeti egyházi közösség a jövőben? volt. Az előadásra dr. Somfalvi Edit reflektált.
Az előadásokból kiderült, hogy bár a holland és a hazai kontextus más, azért az elmúlt év gyülekezeti problémái, és kiemelten a lelkipásztorok által megtapasztalt kommunikációs helyzet, ugyanazok voltak. A homiletikai keret kitágult, és a lelkipásztorok igyekeztek azt a nehézségek ellenére tartalommal megtölteni, többféle formával kísérletezve. A prédikálásra való készülés is sokat változott! Ahogy egyik előadó megfogalmazta, nehézséget jelentett, hogy „az út a szövegtől a hallgatókig ugyanaz maradt, de a hallgatóktól a szöveghez vezető út megváltozott.” A visszajelzések is töredékesek maradtak, ugyanis egy-egy facebook-os lájk, vagy „Békesség Istentől”/”Isten áldja” is sokkal inkább a visszajelzést adóról szólt, és nem az istentiszteletről.
A konferencia (virtuális) kiscsoportos megbeszéléssel, majd közös összegzéssel zárult. A résztvevők hálát adtak Istennek, hogy gondviselő szeretete megtartotta egyházainkat a megannyi fölmerült nehézség ellenére, és reményüket fejezték ki, hogy a ‘virtuális egyház’ hamarosan korlátok nélkül gyakorolhatja hivatását, természetesen a megváltozott körülmények között, és tanulva az elmúlt esztendő homiletikai megpróbáltatásaiból, de áldásaiból is – akár egy ilyen konferencia által is.